Majdnem lopás a DM-ből

Fiammal ma elmentünk a DM-be, beváltottam a pontjaimat és így olcsóbban szereztem be a karácsonyi készülődéshez szükséges tisztító szereket. Holnap ugyanis terveim szerint nekikezdek a már sokat emlegetett nagytakarításnak.
Vásárolunk, vásárolunk és megyünk a pénztárhoz. Majd fizetünk és a rengeteg szatyor között lebámulok a fiamra, akinek észreveszem a kezében, azt a parányi habfürdőt, amit előtte 2 perccel választott ki. Rákérdeztem, hogy az végig a kezében volt-e, majd felelte, hogy igen. De ez a beszélgetés már a DM előtt zajlott le. A kezébe nyomtam egy 1000-t és mondtam neki, hogy menjen oda a pénztáros nénihez és kérjen bocsánatot, amiért véletlenül kisétáltunk a fent nevezett termékkel és fizesse ki. Oda is ment zokszó nélkül, és nagyon ügyesen lebonyolította az utólagos vásárlást. Olyan büszke volt magára, hogy megoldotta ezt az ügyet.
Még a végén örültem is neki, mert így élőben elpróbálhattunk egy ilyen szituációt és megbeszéltük a lopás témakörében felmerülő összes kérdést. Úgyhogy véletlenül ugyan, de eltulajdonítottunk egy tárgyat, amit utána gyorsan kifizettünk. Tanulságos volt. Gondolom ez most pozitív példa volt számára, arról, hogy nem lopunk. Mert az ember sokszor mondja el nekik, de azért egy ilyen szituációban, amikor az ember elé odapottyan egy ilyen lehetőség, hogy észrevétlenül vihet el valamit, akkor azért óhatatlanul elgondolkozik. A kisördög megszólal a fejében. De nálam általában a becsület győz, mert jó érzés becsületesnek lenni. És ez jó példa számára is, legalábbis remélem.