Cirkusz a Cirkuszban

Senki ne váltson jegyet a Circolombia előadására a Cirkuszba, vagy ha már ezt elkövette, akkor azon nyomban váltsa vissza, mert gyerekkel megnézni ezt az előadást, felér egy öngyilkossággal. Mi 2 gyerekkel voltunk, és 2 és fél óra tömény szenvedésben volt részünk. De nem csak a gyerekek szenvedtek, hanem mi is. Az előadást, egy szociológiai tanulmánynak tekintem, melyben betekintést nyerhettünk a columbiai drogbárók életébe, Columbia szexiparába, és az olajoshordók körül táncoló getto-gyerekek napi semmittevésébe. Az egész cirkuszi produkció az ugrálásról, az amerikai fekete zenéről és a gettók közti háborúkról szólt. Ez viszont nem gyerek-szemeknek való. Volt egy pont, amikor nagyon örültem, hogy nem tudnak olvasni a kölykök, mert egy fekete pali, egy olajoshordóban ülve, énekelte, hogy géppisztolyokkal meglőtték, lenézett a testére, amiből kések álltak ki, és ő már meghalt, csak a szelleme van itt. Hú… Nem értettem, hogy ez a műsor hogyan kerülhetett fel a cirkusz repertoárjába. Nem cenzúrázzák a vendég produkciókat, mielőtt bekerülnek a műsorrendbe?
Tavaly ilyenkor is voltunk egy magyar társulat bemutatóján, és hihetetlen színvonalas előadást láttunk, bohócokkal, zsonglőrökkel, légtornászokkal, állatokkal tarkítva. Az nagyon tetszett gyereknek is, felnőttnek is. De ezt, kollektíven mindenki, egyöntetűen unta. Mi kimenekültünk a vége előtt 10 perccel, hogy legalább a ruhatárban ne kelljen sorba állni, ha már majd 3 órát végiguntunk. Ha esetleg valakinek tetszett volna, akkor tőle elnézést kérek, de számomra ez nem cirkusz volt, hanem egy Váci utcai kirándulás, ahol break-esek szórakoztatják a közönséget, INGYEN!