Levontam a konzekvenciát…

Idén, mivel jómagam is beégtem fenyő-vásárlás ügyben, úgy döntöttem, hogy veszek egy műfenyőt. Hatalmas nagy szám volt, hogy a férjem milyen ronda fát vett tavaly, hát emberek, én idén olyan pocsékat vettem, hogy csendben lapulva sírdogáltam, mikor megláttam kibontva. Az én édes férjem olyan kedves volt, hogy nem vágta ezt a fejemhez, pedig simán megérdemeltem volna, hisz tavaly én ugyanezért, marha nagy patáliát csaptam. Csak éppen akkor ő vett rusnya fát, de az ideinél még mindig szebbet, meg kell, hogy mondjam férfiasan. Úgyhogy nem érdekel senki és semmi, a mai fáknak amúgy sincs illatuk, én pedig legalább nem fogok minden évben sírva mulatni a fa alatt, hogy milyen rettentő a formája, veszünk egy gyönyörű rajzolt formájú műfenyőt.. Rendben, ezt okosan kigondoltam, meg azt is, hogy januárban fél áron megveszem, csakúgy, mint tavaly a gömböket. Igen ám, de januárban már nincs egy darab műfenyő sem, szerte e világon, bárhol is néztem. Úgyhogy a tervem megvalósítása decemberre csúszott, talán akkor majd tudok venni egy műfenyőt.
Tehát, jövőre, azaz már idén, műfenyőnk lesz, ha a fene-fenét eszik is, mert elegem van az amorf alakú fákból, és amúgy is mostanság sokat beszélünk a környezet megóvásáról, tehát így több legyet ütök egy csapásra.