Megtettük, amit megkövetelt a haza. Megtanítottuk biciklizni az 5 éves és 3 hónapos fiúnkat. Pontosítok, az apja megtanította biciklizni, mert én azon kívül, hogy drukkoltam és folyamatosan megörökítettem a gépemmel a pillanatot, egyebet nem tettem.
Tud biciklizni, de lelkesedni egyáltalán nem lelkesedik ezért. Sőt, nem izgatja a bringázás. Mindegy mi mossuk kezeinket, megtettük, amit kellett, megtanítottuk bringázni, innentől az ő dolga, hogy miként él eme tudománnyal.
De VÉGRE, hogy tud biciklizni, már nagyon ciki volt ez a helyzet. De most vége, mert TUD BICIKLIZNI a fiam. HURRÁ!!!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése