Breaking dawn

És igen, megvan!!! Bár már olvastam angolul, franciául, és kalózfordításban a neten magyarul, de ez a remekmű nem hiányozhat a könyvespolcról magyarul sem. Igen, igen, tudom, hogy hány éves vagyok (30), de megmondom őszintén, engem rabul ejtett ez a sorozat. Én, korunk Anna Karenina-jának szoktam nevezni, és nagy könyvszerető lévén, örülök, hogy a mai 16 éveseket megfogták valamilyen irománnyal. Mivel fontosnak tartom az olvasást, jó érzéssel tölt el, ha fiatal lányokat látok, arccal Twilight-ba bújva. Örülök, hogy átérzik azt az elsöprő érzést, hogy nem bírnak letenni egy könyvet. És, ha valami, akkor ez olyan. Ezt komolyan nem lehet letenni, és mindegyik rész után bánat fog el, hogy vége. Nyilván, aki nem Twilight rajongó, az most a homlokához csap, hogy eszemnél vagyok-e, de azoknak üzenem, gyorsan szaladjanak és vegyenek egyet, mert nem tudják, mit hagynak ki.
A lényeg, hogy megvan és ma este bebújva az ágyba, belemerülök Belláék világába. Okosan a férjemet, elküldtem moziba, szabad kimenőt kapott, hogy én nyugodtan olvashassak. Mert ezt csak teljes nyugalomban, teljes átéléssel lehet olvasni. Na, megyek is…