Oltatni, avagy nem oltatni

Megmondom férfiasan, hogy egész idáig "nagymellénnyel" hangoztattam, hogy tök fölösleges magunkat beoltatni influenza-vírus ellen, és egyébként is micsoda hülyeség ez. Na, mostanra gyökeresen megváltozott a véleményem. Először a fiam betegedett le, komplett 5 napig volt 39 fokos láza, és nagyon rosszul volt, majd én következtem, aki pedig 4 napig az ágyból nem bírtam kitenni a lábamat. Pedig én az a típus vagyok (egyébként a fiammal együtt), aki egy nap után vígan rohangál, mert átszaladt rajta a vírus. Hát most nem így történt.
Én nem tudom, ez milyen hiper mutáns influenza-vírus, de konkrétan levert minket a lábunkról. Komoly nagyszülői segítséget kellett igénybe vennünk, hogy egyáltalán el tudjuk magunkat látni.
Ebből kifolyólag, mi, jövőre tuti oltatunk. Én nem szórakozok ezekkel a vírusokkal, meg nem is hősködök többet, mert fölösleges. Mellesleg betegre (szó szerint) aggódtam magam a fiam miatt, mert olyan magas volt a láza és olyan sokáig. Úgyhogy eddig ironman-nek hittem magunkat, és bebizonyosodott, hogy nem vagyunk azok, tehát, marad az oltás, ha ciki, ha nem ciki.